Kedves Résztvevők!
Az alábbi összefoglaló a közgyűlés menetének megkönnyítését szolgálja. A határidőre beérkezett javaslatokat, és az azokkal kapcsolatban eddig felmerült érveket tartalmazza. Természetesen a közgyűlésen új érvek kifejtésére is lehetősége lesz mindenkinek, de az előzetes összefoglalás megkönnyíti az áttekintést és azt, hogy lehetősége legyen mindenkinek mérlegelni.
Felhívom a figyelmet rá, hogy az alábbi javaslatok mind olyan témaköröket érintenek, melyek nem tartoznak a szakági gyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Új téma, új javaslat felvetésére akkor van a szakági gyűlésen lehetőség, ha az eredeti (13 órára) meghirdetett gyűlés határozatképes, és a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmados többsége ezzel egyetért.
A szakági gyűlés menetére és szabályaira a Sporttörvény és a Magyar Lovas Szövetség Alapszabályának rendelkezései vonatkoznak (így erre befolyásunk nincs), az alábbiak szerint:
- A szakági gyűlésen szavazati joggal a tagok (egyesületek) képviselői rendelkeznek.
- A szakági gyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a Szövetségnek azok a tagjai, amelyek az adott licenc évben, az adott szakág versenyrendszerében versenyzőjükkel részt vettek.
- A szakági gyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.
- A tag szavazati jogát törvényes képviselője útján személyesen, vagy jogszerű meghatalmazással egyéb képviselője gyakorolhatja. A meghatalmazott személy – saját tagszervezetén kívül – legfeljebb további két tagszervezet képviseletében gyakorolhatja szakági gyűlési jogait.
- A sportszervezeteknek legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki képviselőként a sportszervezetet képviseli. A szabályszerű (teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt) meghatalmazást a szavazati jogosultság megállapítása érdekében legkésőbb a szakági gyűlés megkezdésének időpontjáig át kell adni a gyűlés regisztrációért felelős tisztségviselőjének.
- A szakági gyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több, mint a fele jelen van. Az ismételten összehívott gyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a szavazásra jogosultak 5 %-nak jelenléte esetén határozatképes.
- Feketéné Wachtler Katalin javaslata az eredményhirdetésekről
- Eredeti szabály, jelenlegi gyakorlat
Szabályzat 170.§:
(3) Azt a versenyzőt, aki az eredményhirdetésen nem jelenik meg, a bírói bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesíti. Az a versenyző, aki az eredményhirdetésen nem vesz részt, legfeljebb oklevelet, érmet, kupát kaphat, a versenyen esetleg kiosztásra kerülő pénzdíjra vagy tárgynyereményre nem jogosult.
(4) Azt a versenyzőt, aki tárgyéven belül második alkalommal marad távol az eredményhirdetéstől, a bírói bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesíti és az aktuális versenyen befizetett nevezési díjával megegyező mértékű pénzbüntetéssel sújtja.
(5) Azt a versenyzőt, aki tárgyéven belül harmadik alkalommal marad távol az eredményhirdetéstől, a bírói bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesíti és a versenyző által az aktuális versenyen befizetett nevezési díj kétszeresének megfelelő mértékű pénzbüntetéssel sújtja. Minden további alkalommal a pénzbüntetés mértéke arányosan, fentiek alapján növekszik a nevezési díj mértékével (negyedik alkalommal a nevezési díj háromszorosa, ötödik alkalommal négyszerese, stb).
- Javaslat
Feketéné Wachtler Katalin javaslata az eredményhirdetéstől való távolmaradás szankcionálásának eltörlése, ezzel egyidőben az eredményhirdetések rendjének megváltoztatása úgy, hogy minden táv eredményhirdetése a verseny napján történjen meg. Az eredményhirdetések rendjének megváltoztatása magával vonja természetesen a lovak állatorvosi felügyelet alatt tartásának szabályozását, illetve a szabályozás módosításának szükségességét, ezt azonban a közgyűlés versenyek rendjét érintő döntéseinek ismeretében a Szakbizottság elvégzi majd. A javaslattevő elegendő szankciónak tartja az eredményhirdetéstől való távolmaradás esetére az esetleges pénz- és tárgyjutalom elvesztését.
A javaslat elfogadása esetén a Szabályzat 170. §-a az alábbiak szerint változna:
(3) Az a versenyző, aki az eredményhirdetésen nem vesz részt, legfeljebb oklevelet, érmet, kupát kaphat, a versenyen esetleg kiosztásra kerülő pénzdíjra vagy tárgynyereményre nem jogosult.
(4) és (5) bekezdés törlésre kerülne
- Javaslat mellett szóló érvek
Más nemzeteknél jól működő, ismert rendszer, hogy a verseny után a lehető leghamarabb megtartják az eredményhirdetést. A lovasok még versenylázban vannak, a hangulat jó, minden táv átlátja és érti a maga eredményhirdetését. Esetleg az aznapi távokét vonják össze. Sokszor spontán buli is kialakul, amire a vasárnapi napon már nincs mód. Mindenki jelen van, várja az eredményhirdetést, és így drukkol az utolsók közt beérkező lovasoknak. A vasárnap indulók is részt tudnak venni a szombati eredményhirdetésen, mert már ott vannak orvosizni és a technikain részt venni (amivel a szombati eredményhirdetés akár praktikusan össze is köthető). Így nincs kényszer, mindenki élvezheti az eredményhirdetést. A versenyzők vasárnap kényelmesen haza tudnak indulni. Az, hogy a lovasokon kívül 10, 15 vagy 20 ember van még ott vasárnap, nem bír nagy jelentőséggel. Nézők pedig még soha nem voltak jelen az eredményhirdetésen. A versenyen beszédet mondani szándékozó szervező, polgármester, támogató ezt kényelmesen megteheti a szombati technikaival összekötött eredményhirdetésen, ahol mindkét nap versenyzői jelen vannak.
- Javaslat ellen szóló érvek
Hátránya, hogy a szombati versenyzők nagy része nem venne részt kényszer nélkül a vasárnapi eredményhirdetésen, ott kevesebben lennének jelen. A részleges eredményhirdetéssel elveszne a verseny méltósága. A meghívott vendégek (pl. polgármester és más tisztségviselők) az esti órákban nem jelennének meg. A pénzdíj is elvesztené jelentőségét.
- Varga Katalin javaslata
Az eredményhirdetések rendszerének átalakítása, illetve a távolmaradás szankcionálása egymástól külön is kezelhető. Például egy átalakított rendszer mellett fennmaradhat a szankció, vagy az eredeti rendszer fennmaradása mellett is el lehet törölni a szankciót. A két kérdésről külön is lehet szavazni (mindenképpen elsőnek a rendszerről, másodiknak a szankcióról).
- Kapoli István javaslata az egynapos versenyekről
- Eredeti szabály, jelenlegi gyakorlat
Jelenleg a 60, 80, 100 km-es táv versenyeire szombaton, a 40 és 20 km-es versenyre pedig vasárnap kerül sor. A hosszabb távok lovasai pénteken érkeznek és vasárnap távoznak, a rövidebb távok lovasai szombaton érkeznek és vasárnap távoznak. A fogatok kétnapos, 2×40 km-es futamokon versenyeznek. Az eredetileg kis megyei versenyeken alkalmazott egynapos versenyek rendszerét 2019 előtt sok országos bajnoki forduló esetében is alkalmazta a szakág.
- Javaslat
Az egynapos versenyek visszavezetése.
A javaslattevő nem tért ki arra, hogy az egy napos versenyeken milyen távok megrendezésére gondol, illetve arra sem, hogy országos bajnoki fordulókra gondol-e, továbbá arra sem, hogy lehetőségnek szánja az egynapos versenyt vagy kizárólagos szabálynak.
- Javaslat mellett szóló érvek
A több napos verseny plusz költség a lovasoknak, a bokszdíj és a szállásköltség miatt. A szervezőknek többletteher a többnapos verseny, szervezésben, munkában, energiában és anyagilag is. Plusz költséget jelent a tisztségviselők szállása, ellátása, díja, a pálya biztosítás díja. Az olcsóbb részvétel és szervezés elvileg több versenyző részvételét teszi lehetővé.
- Javaslat ellen szóló érvek
A többnapos verseny tisztességes a lóval szemben, megfelel a ló jóllétével kapcsolatos követelményeknek. A többnapos verseny lehetőséget ad valós teljesítményre, a ló képességéből és edzettségéből fakadó teljesítmény lehetőségét nem befolyásolja az utazás és egyéb körülmények, így javulnak az eredmények. Egyenlő esélyekkel indulnak a lovasok, nem számít az utazás távolsága, nem befolyásolja a versenyt.
A több napos versenyeken a tisztségviselőknek marad idejük az esetleges szervezési hibákat javítani, megbeszélni, a felmerülő vitákat, óvásokat rendezni. A lovak kezelésére is lehetőség nyílik szükség esetén, az egynapos versenyeken erre sem hely (boksz), sem idő nem szokott lenni. A boxok megléte szükség esetén menedéket nyújt az időjárás viszontagságaitól is. Több napos verseny esetén a lovak a versenyt megelőzően és azt követően felügyelet alatt állnak, szem előtt vannak. Számos alkalommal fordult elő, hogy egynapos versenyen nem volt hely, idő, mód egy kezelésre szoruló ló ellátására, egy verseny után pihenésre szoruló elhelyezésére, vagy annak ellenőrzésére, hogy valóban nem szállítja-e a lovas el a lovat.
A nemzeti versenyeken többségében kezdő, fiatal lovak és lovasok indulnak, ezért nekik még minden megerőltető, stresszes, időbe kerül egy utazást kipihenni, egy versenyhelyszínre érkezés élményét feldolgozni. A lovasok a nemzeti versenyek kategóriáiban sokszor nem tudják még jól felmérni a ló képességeit (vagy, mert a ló új, vagy, mert a lovas is kezdő). Fontos célja a szakágnak az utánpótlásnevelés, az új lovasok rászoktatása a ló érdekeinek figyelembevételére. Egy tapaszalt ló-lovas páros általában tudja, hogy mennyivel kell sebességét az utazás vagy a stressz miatt csökkentenie, egy kezdő ló-lovas páros ezt nem tudja felmérni, és ennek a lovak látják kárát.
A többnapos verseny a lovasok számára lehetőség biztosít találkozni, felvetéseket, véleményeket egyeztetni, rangot ad az eseménynek, kiszámíthatóságot, nyugalmat. Ez a nyugalom a lovakra is kihat.
A tapasztalat azt mutatja, hogy jelentősen kisebb a balesetveszély attól, hogy a verseny eseményei egymástól időben szétválaszthatóak, és kellő odafigyeléssel, türelemmel végezhetőek. Az egynapos versenyeken az egyik kategória már versenyez, mikor a másik lovasai a lószállítóval parkolnak, a bírók a káésőbbi kategória nevezését intézik, miközben már körről jön be a korábban induló lovas. A lovasok mozgása több napos versenyen sokkal kiszámíthatóbb, nem járkálnak lószállítók, autók, segítők folyamatosan egymástól eltérő célokkal, eltérő irányokban.
Összességében a többnapos versenyekkel sokkal jobb képet mutat kifelé a távlovaglás, jobb hírünk keletkezik, nőhetnek az esélyeink új lovasok bevonására.
Az összefüggés természetesen nem egyértelmű, de tény, hogy a létszám az egynapos versenyek időszaka alatt nem nőtt. A színvonal (nem a versenyeké, hanem a versenyzőké), a teljesítmény az időszak alatt romlott, ahogy a megtett távok is drasztikusan csökkentek. Tény, hogy több volt a sérülés, baleset, sokszor került szállítóba olyan ló, amelyiknek maradnia kellett volna még.
Az elmúlt, covid által befolyásolt (ezért kevés verseny került megrendezésre) két évben (2020-21) a több napos versenyeken átlag 41,3 ló versenyzett, míg 2017-2019-ben a versenyeken átlag 26,964 versenyző vett részt (28,47 a nemzetközi nevezésekkel együtt, de azok több napos versenyek).
Hosszabb távok nem megrendezhetőek egy napos versenyeken, így a fejlődésnek, felfelé húzásnak, felfelé nivellállásnak nem nyílik tér. A távok csökkenése azért is gond, mert közben a környezetünkben és a nemzetközi versenyeken a távok nőnek (nemzetközi verseny már nem létezik 100 km alatt).
Péntek 16 h -tól vasárnap 13 h -ig gyakorlatilag kétnapos versenyről beszélünk. A két nap alatt mindenre van elegendő idő. Egy évben 5 x 2 nap = 10 nap, vagy 6×2 nap=12 nap. Még ez is kevés idő a találkozásra közös sportunk kapcsán.
- Kapoli István javaslata a 20 km-es versenyekkel kapcsolatban
Háttérinformáció: A 20 km-es versenyek a Szabó Árpád által indított fegyelmi eljárást követően a Magyar Lovas Szövetség utasítására nem működhettek a régi rendszerben. A rajtengedély vizsga és a liszensz előírása a szakág számára a liszensz bevételen túl annyi előnnyel jár, hogy a 20 km-es versenyzők sem indulhatnak nulla tudással, nyilvántartásba veszik őket, így elérhetők szankcionálhatók nélkül. A másik lehetőség, a szabadidőlovasokhoz való csatlakozás a 20 km-es versenyek tekintetében szinte megoldhatatlan problémákat okozott volna szervezési és adminisztrációs téren. A szakbizottság lényegében két lehetőség közül választhatott: megszünteti a 20 km-es versenyeket, vagy szabályszerűvé teszi őket teljes mértékben.
- Eredeti szabály, jelenlegi gyakorlat
A 20 km-es versenyeken indulni szándékozókra ugyanúgy vonatkoznak a Magyar Lovassport Szövetség regisztrációt, rajtengedély vizsgát és liszenszváltást által előíró szabályai, mint a hosszabb távok versenyzőire.
- Javaslat
Kapoli István javaslata, hogy ha már így alakult, hogy kell rajtengedély vizsga a 20 km-hez, akkor avassunk itt is bajnokot.
A javaslattevő nem tért ki arra, hogy külön kategóriára gondol-e, vagy a rövidtávú ob részeként képzeli el a 20 km-es versenyeket. Nem tért ki arra sem, hogy hogy hívnák az esetleges külön kategóriát, illetve a pontozási rendszerre sem. Felmerül az a kérdés is, hogy ebben az esetben is fennmaradna-e az a szabály, hogy az orvosira való jelentkezés ideje dönti el a helyezést a 20 km-es verseny esetében. Ezeket a helyszínen a szakági gyűlés tisztázni tudja.
- Javaslat mellett szóló érvek
A 20 km-es távon különösebb felkészülés, speciális tudás nélkül is ki lehet próbálni a sportot, a tömegbázis növelésére szolgál, és a táv jutalmazása, bajnokság hirdetés ezen emelhetne.
- Javaslat ellen szóló érvek
A 20 km-es táv hivatalosan nem számított soha távlovaglásnak, nem is számít sehol annak, nincs is távlovas jellege. A szerepe az volt, hogy plusz bevételt generáljon a szervezőknek. Ez néhány versenyen működött.
A táv problémás voltának legfőbb oka, hogy nem lehet szakaszokra osztani, menet közben orvosit beiktatni, mert túl rövid hozzá. A köztes orvosi hiánya és a táv rövidsége, továbbá az, hogy kezdő lovasok indulnak jellemzően rajta, száguldozáshoz és ebből adódó komoly problémákhoz vezetett. Ezért került bevezetésre az a szabály, hogy a végső sorrend az orvosira jelentkezés időpontjától függ. A 20 km-es futamok jellege, elvárásai nem hasonlítanak az egyéb távok által képezett követelményekhez, ezért a továbblépés is elég ritka volt.
A szabályalkotás célja mindig a rutintalan versenyzők lassítása volt, a bajnokságba beemelés ezen rontana. A távok az utóbbi évtizedben rohamosan csökkentek, és ezt a színvonalesést erősítené, ha még lejjebb is nyitnánk kaput.
- Mihók Csaba módosító javaslata
Amennyiben hirdetünk bajnokot ezen a távon is, azt csak legalább 10 fő részvétele esetén tegyük megy.
